Már a római korban is lakott település. Nevét először 1211-ben a tihanyi apátság birtokösszeírásában említik. A XII-XIII. században mai területén még hét falu volt, ma nevüket utcák őrzik. A várost körbefogó hegyek védik a hideg bakonyi szelektől, így kialakulhatott a mediterrán jellegű klímája. Vízparti fekvése biztosítja az állandó tiszta levegőt. Területén több savanyúvizes (szénsavas) forrás fakad. A források gyógyító hatását, így lett Balatonfüred hazánk egyik első gyógyüdülő városa. Megépítették az Állami Szívkórházat, ahol azóta is sikerrel gyógyítják a szív- és érrendszeri betegségeket.
Itt nyílt meg a XIX. században az első magyar kőszínház. A reformkorban kedvelt találkozóhelye volt a haladó szellemű embereknek. Itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület és itt rendezték az első vitorlásversenyt. 1987-ben nyerte el „A szõlõ és a bor városa“ címet.
Csatolt község: Balatonarács.
Nevezetességek: Kerektemplom a XIX. századból, klasszicista stílusban.
Vöröstemplom, (római katolikus) művészi fafaragásokkal.
Református templom, klasszicista stílusú, copf füzérrel a homlokzatán a XIX. századból.
Vázsonyi úti temető.
A XVIII. században Lécs Ágoston tihanyi apát építtetett ivókutat a „hetedik forrás“ fölé.
Kossuth Lajos Ivócsarnok a XIX. századból, tervezője: Fruman Antal.
Szanatórium, épült a XIX. században.
Füredi Panteon a Szanatórium nyitott folyosóján.
Horváth-ház (Gyógy tér) copf stílusban épült a XVIII. században, itt rendezték az első Anna-bált.
Blaha Lujza nyaralója a Blaha Lujza utcában.
Jókai Mór Emlékmúzeum. XIX. században épült. Honvéd u. 1., tel.: 87/343-426.
Gombás-kúria, copf stílusú az Arácsi úton.
Helytörténeti gyűjtemény az Arany János utcában.
Rabindranath Tagore sétány melyet Füred neves vendégei által ültetett fák szegélyeznek.
A halászok szobra a mólónál.
A Tagore sétányon lévő, diákjának mentése közben vízbe fúlt tanár emlékműve.
Népi építészeti emlékeit őrző lakóházak, nyaralók.
Közeli kirándulóhelyek:
Zöld és kék turistajelzés nyomán juthatunk el a Tamás-hegyre, a Jókai-kilátóhoz, a Lóczy-barlanghoz (1894-ben tárták fel, nevét Lóczy Lajosról kapta), a Noszlopy-kilátóhoz.