|
Pannonhalma
körz. sz.: 96 ir. sz: 9090
|
Vállalkozások, szolgáltatók:
|
Neve valószínűleg a völgyben folyó patak - és talán a partmenti lakott hely - kelta/illír alakzatra vezethető vissza. Már a római korban is lakott volt, áldozati sírlelet tanúskodik a hunok itt tartózkodásáról, egy nagy temető pedig az avarok 7-8. századi megtelepedéséről, de a szlávok is megjelentek a tájon.
Anonymus leírása szerint Árpád a kolostorhegyről gyönyörködik a táj szépségében, Géza fejedelem udvarházat tart a Pán(d)zsa felső folyásánál, Szent István pedig az apátság körüli földeket a rajtuk élő szolgálónépekkel átengedi a maga alapította kolostornak. Gizella királynéval és fiával, Imrével tartózkodási helyül is használja a szerzetesházat és környékét, sőt, pénzt is veret ezen a helyen. A tatárjárás előtt szinte csak a nevével találkozunk, népesség 1240 körül jelenik meg a krónikákban. A lakosság főleg szőlőműveléssel foglalkozott.
A tatárjárás után várjelleget ölt a monostor, 1271-től pedig vásáros hely.
A XIV-XV. században megkezdődött a lakosság gyarapodása. 1350 után új néven (a kolostor templomának védőszentjéről), Szentmártonnak hívták. 1452-ben mezővárosi rangot kapott.
A közép-kor végére Győr vármegye második legnagyobb lélekszámú lakott helye.
Mohács után a vár helyőrséget kap, 1540-től a török kiűzéséig a végvári rendszer láncszemeként szerepel, mint Győr elővára. Ezekben az időkben többször is elnéptelenedik, 50 évre (1585-1638) maguk a bencések is elhagyják, de a főapáti címnek ezalatt is mindig van viselője. Ennek köszönhető, hogy a katonai igazgatás nem számolhatja föl a város önkormányzatát.
A török az utolsó invázió idején felrobbantotta a várost, mert útjába esett a Bécs ellen vonuló seregnek. 1650 után a földesúr új majort kezd építeni, és a környék iparosait is megszervezve sorra alakulnak a céhek, majd 1689-től anyakönyvezés is folyik.
A 18. században Felvidékről, a cseh-morva területekről, Bajorországból és Alsó-Ausztriából érkeztek telepesek, a város lélekszáma II. József idejére 2600 fölé nőtt.
1715-től indul az iskolaszerű oktatás.
A 19. század végén 20 szakmában 257 iparos, és 47 kereskedő dolgozott
1802-től folyamatosan több iskola kezdi meg működését. 1896-ban fölavatják a Millenniumi emlékmű épületét, és a vasútállomást.
1929-ben liget létesül a központban, betonjárdát építenek az állomásig, 1935 után villamos árammal látják el a községet. A század elején, illetve a két világháború között megjelennek a "Győrszentmárton és Vidéke", valamint a "Szent Márton Népe" című újságok. és 1937-ben nyit a mozi. 1938-ban az aranyvonat ide is elhozza a Szent Jobbot, végül 1940-ben a ligetben fölavatják a zászlótartó emelvényt.
A II. Világháború utáni államosítás és szövetkezetesítés leépíti az ipart, a kereskedelmet, az önálló gazdálkodást; később a járás megszüntetésével a település szinte teljesen elveszti központi és igazgatási szerepét.
A 60-as évektől megindult az idegenforgalom.
1965-ben fölveszi a Pannonhalma nevet.
Szomszédos települések:
Megközelíthető:
Veszprém és Zirc felől a 82-as úton Győr felé.
A nyugati országhatár felől az M 1 autópályán Győrig, onnan Veszprém felé a 82-es úton.
Budapestről az M 1 autópályán Győrig, onnan Veszprém felé a 82-es úton vagy
az M 7 autópályán, Székesfehérvárig, onnan Mór, Kisbér felé. Kisbérnél balra fordulva Bakonyszombathely, Bakonybánk, Lázin keresztül Romándnál a 82-es útra fordulva Győr felé .
Ábrahámhegy, Adorjánháza, Adásztevel, Ajka, Alsóörs, Apácatorna, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bakonybél, Bakonygyirót, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypéterd, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Bakonyszűcs, Bakonytamási, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonakarattya, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonhenye Balatonkenese, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Bánd, Barnag, Bazsi, Béb, Békás, Berhida, Bodorfa, Borszörcsök, Borzavár, Budapest, Csabrendek, Csajág, Csehbánya, Csesznek, Csetény, Csögle, Csopak, Csót, Dabronc, Dabrony, Dáka, Devecser, Doba, Döbrönte, Dörgicse, Dudar, Egeralja, Egyházaskesző, Eplény, Érd, Farkasgyepü, Felsőörs, Fenyőfő, Ganna, Gecse, Gic, Gógánfa, Gyepükaján, Gyöngyös, Győr, Gyulakeszi, Hajmáskér, Halimba, Hárskút, Hegyesd, Hegymagas, Herend, Hetyefő, Hidegkút, Homokbödöge, Hosztót, Iszkáz, Jásd, Kamond, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Karaköszörcsök, Kékkút, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Keszthely, Királyszentistván, Kisapáti, Kisberzseny, Kiscsősz, Kislőd, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Kővágóörs, Köveskál, Külsővat, Küngös, Kup, Lázi, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lókút, Lovas, Lovászpatona, Magyargencs, Magyarpolány, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Márkó, Megyer, Mencshely, Mezőlak, Mihályháza, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagyacsád, Nagyalásony, Nagydém, Nagyesztergár, Nagygyimót, Nagypirit, Nagytevel, Nagyvázsony, Nemesgörzsöny, Nemesgulács, Nemeshany, Nemesvámos, Nemesvita, Nemesszalók, Németbánya, Nóráp, Noszlop, Nyárád, Nyirád, Óbudavár, Olaszfalu, Oroszi, Öcs, Örvényes, Ősi, Öskü, Paloznak, Pannonhalma, Pápa, Pápadereske, Pápa-Kéttornyúlak, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápa-Tapolcafő, Pápateszér, Papkeszi, Pécsely, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pula, Pusztamiske, Raposka, Révfülöp, Rigács, Románd, Salföld, Sáska, Sikátor, Sóly, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Sopron, Sümeg, Sümegprága, Szápár, Szentantalfa, Szentbékkála, Szentgál, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szigliget, Szőc, Tagyon, Takácsi, Taliándörögd, Tapolca, Tapolca-Diszel, Tatabánya, Tés, Tihany, Tótvázsony, Tüskevár, Ugod, Ukk, Úrkút, Uzsa, Vanyola, Várkesző, Városlőd, Várpalota, Vaszar, Vászoly, Veszprém, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Veszprém-Gyulafirátót, Veszprém-Kádárta, Veszprémvarsány, Vid, Vigántpetend, Vilonya, Vinár, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalahaláp, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka, Zirc
Ennek a lapnak Ön a: 2522-ik látogatója április 27. óta.
|
