Viadukt Idegenforgalmi és információs portál
TELEPÜLÉSEK - TÁJEGYSÉGEK
Kezdő Tájegységek Cégek-Vállalkozások Hírek Hirdetések Fórumok Kárpátalja Kapcsolat Áraink
 - Veszprém megye
 - Baranya
Komló
Pécs
Budapest
 - Fejér
Székesfehérvár
- Győr-Moson-Sopron
Győr
Pannonhalma
Sopron
 - Heves
Gyöngyös
- Komárom-Esztergom
Tata
Tatabánya
 - Pest
Érd
 - Zala
Keszthely
 - Felhívás

 - Reklám
DEBORA
Horvát tengerparti ingatlanok
Budapesti ingatlanok
Veszprém megyei ingatlanok

Szerszámgépek, kéziszerszámok értékesítése és kölcsönzése, gépjavítás.

Tekintse meg webáruházunkat:

 - Partnereink
MiMi.hu:
Minden, amit tudni akarsz.
Tematikus magyarázatok számtalan témában.
Linkweb.hu - linkgyűjtemény
Társközvetítés.hu
 - Statisztikák
freestat.hu

Sopron

körz. sz.: 99   ir. sz:  9400


Vállalkozások, szolgáltatók:

Sopron honlapja >>>

Kr.e. a VI-V. évezredben már lakott területek találhatók a város létesítésének későbbi alapját képező Borostyánkőút környékén. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, a Kr.e. a IV évezredben már állattartással is foglalkoztak. A kereskedelmi útvonalak találkozása magyarázza a már a rézkorban a medence szélén fellelhető, védőárokkal erősített településeket (Kr.e.2500-1900). Kr.e. a XIII -IX. századra tehető az első folyamatos letelepülés a város mai területén. Az urnatemető területen a késő-bronzkori kézművesség egyes darabjait találták meg. Az első igazi várak, földsáncok a vaskorból valók. A Sopronbánfalva fölötti Várhely illír település volt, melyet sáncok vettek körül. A Kr.e. 350 körül hódítják meg a területet a kelták. A földsáncokat a rómaiak első megjelenésétől tovább építik, Kr.e. II.sz-tól már kőfallal is megerősítik kívülről. A település fellendülését az Ikva és a Rák patak körül a rómaiak hozták meg, akik Tiberius uralkodása alatt jelentek meg a város környéki dombokon, majd foglalták el a mai belváros területét is. A középpont a mai Fő-tér (Fórum) volt, e körül polgárházak épültek. A településhez tartozott a bécsi dombi, a megtelepedéssel csaknem egy időben épült Amphiteátrum , a temető, valamint a fazekasműhelyek (a mai Paprét területe). A római Scarabantia két fő közlekedési út, az É-D irányú Borostyánkő út és a K-Ny-i Arrabona-Vindobona találkozásánál jött létre. A mocsaras részek feltöltése, a cölöpös alapozás ebben a korban megkezdődött az Ikva és a Rák-patak között. A rómaiak elsősorban polgári települést hoztak ltre, ahol kereskedők és a kiszolgált veteránok telepedtek meg. Kr.u. 69-79. a város municipium lesz (saját szervezettel rendelkező város, lakói római polgárjoggal bírnak), a villagazdaságok szőlőtermesztéssel, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak Csak Kr.u. 50 körül vált megtervezetté a városkép. Az ellipszis alakú, 404 x 250 méteres vár építésére már 380 előtt sor került. Valószínű, hogy csaknem a város létesülésének időpontjában megindult egy másik városmag kialakulása a mai Szent Mihály-templom körül. A kereszténység itt építhette egyik első templomát és halottait a római kori temetőbe temette el. A mai Szent Mihály utca volt az Előkapun keresztül az összekötő kapocs a két városrész között. Az avarok előretörésétől (568) a város elnéptelenedett, de a romanizált lakosság maradványai még 568-ig éltek szórványban a területén. Vára romossá vált, jelentőségét elvesztette. A Honfoglalás után az új megyerendszerben, Sopron megyében Súr vezér telepedett le. Tőle származik a középkori Osl (Osli) nemzetség, melynek vezérei után sok település kapta a nevét. Az Enns folyóig terjedt a magyarok fennhatósága. Erre az időre tehető a Nyugat-Magyarorszáról kiinduló kalandozások kora. A barbár támadások megelőzésére, az utak védelmére István király az egykori Scarabantia helyén határvárat emelt: Sopront. E határvár István király korában inkább csak újraszervezett volt a római kori vár vonalában. A határvár szerkezete rátelepült az itt talált római, romokra. A várfalakon belül a falakhoz támaszkodva kezdtek építkezésekbe: így alakultak ki az ellipszis vonalú utcák, a mai Szent György és Templom utcák. Az ellipszis két gyújtópontjában terek jöttek létre. A castellum Cyperon (Sopron) név már1096-ban jelentékeny várra vonatkozik. A vár ún. ispáni vár volt, ellátásáról a környékbeli falvak gondoskodtak. A település a még ekkor használatban álló római út ellenőrzésére szolgált, a közvetlenül fölötte fekvő Bécsi-dombon települt részeivel, ahol a legkorábbi templomok épültek. IV. Béla 1247-ben telepítette itt le a Johannita lovagrendet, hogy a bécsi kapu felől védje a várat. A határvárat II. Ottokár csapatai 1253-1278 között több ízben is elfoglalják és feldúlják. Sopron 1277-ben IV. (Kun) Lászlónak megnyitja a város kapuit, cserébe IV. László 1277-ben szabad királyi város rangjára emeli Sopront. 1277-1360 között a királyi magyar határvárból virágzó szabad királyi város lett, olyan kereskedőváros, melyben a németség fokozatos többségre emelkedik. 1440. Albert király özvegye, Erzsébet a csecsemő V. Lászlóval és udvartartásával együtt Sopronba menekül, majd 1441-ben elzálogosítja Sopront III. Frigyes, német királynál. 1447-től jelennek meg a céhek Sopron történetében, melyek nem csak érdekképviseletet, de szakmai garanciát és az elszegényedett tagok gondozásának, ápolásának anyagi-emberi fedezetét is jelentették. Külön érdekesség, hogy léteztek ú.n. egyházi céhek is, melyek tisztán vallási életük ápolását szolgálták. A XVI. század közepén a ma csupaszon álló vár falát védőoromzatos mellvéd koronázza. Mátyás király idejében a már korábban teljesen kialakult vár falai ismét düledezőben vannak. A vár és a város fontos szolgálatokat teljesít Mátyás királynak a német császár elleni háborúban, melynek során háborús pusztítások és rombolások érik. Az l597. évi térképen ábrázolt soproni hármas belső városfal több évszázados fejlődés eredménye. 1524-ben, Magyarországon először Sopronban jelentkezik a reformáció. A könyvégetések ellenére rövidesen a város polgárainak többsége Luthert követi. 1526-ban a zsidókat kiűzik a városból. A török 1529-ben elfoglalja és feldúlja a külvárost. A XV. század végére kialakult vár nagyjából észak-déli irányban álló téglány alaprajzú területét, melynek két hosszanti oldala enyhén domborodik, magas védőfalak zárják körül.. 1676-ban hatalmas tűzvész pusztít Sopron belvárosában. A házak többsége, melyet az akkor már a vár oltalma alá siető nemesség birtokol, megsérül. A XVII.sz végén a török uralom alól felszabaduló ország egyik fő kereskedelmi útvonala Sopronon át vezet. A XVIII.sz.elején megjelenik a nyomdászat, az ágyú-és harangöntés, virágzanak a kékfestő-műhelyek. 1753-ban fedezik fel az ország első szénbányáját, kitermelése meg is indul. 1775-től nemcsak az kap polgárjogot, aki háztulajdonos. 1786-tól válik kisvárossá fokozatosan Sopron, bár ekkor még vármegye-székhely. A lakosság száma ekkor már több mint 11000. Széchenyi István 1835-től Sopron díszpolgára, 1842-ben gőzmalmot létesít és Takarékpénztárat a német kereskedők segítségével. 1840-től a kiűzött zsidóság ismét letelepedhet a városban. Az 1848-as szabadságharcban nem játszik a város szerepet, 1848-ban Windischgrätz seregei szállják meg, a szabadságharc leverése után létrehozott dunántúli kerület központjává. 1850-től megszüntetik a városi tanácsot, csak Brennbergbánya tartozik a környező települések közül Sopronhoz, rövidesen megnyílik a Nagykanizsát a várossal összekötő vasút, üzembe helyezik a gázgyárat. A Kiegyezés után Sopron ismét megyeszékhely. A századfordulón megindul a város kapitalista fejlődése a Monarchián belül, melyet az I. világháború, a Tanácsköztársaság kikiáltása szakít meg. 1919-ben a Sait-Germain-i békeszerződés Nyugat-Magyarország jelentős részét Ausztriának juttatja. 1921. dec.14-én a népszavazáskor (melyet az Ágfalvi csata előz meg) Sopron és környéke magyar marad. Ekkor kapja a címet: "Civitas Fidelissima" (A leghűségesebb város). A két világháború között Sopron határváros, súlyos gazdasági következményekkel. Ezt a textilipar és idegenforgalom fejlesztésével próbálják ellensúlyozni. 1944. márc.19-én Sopront is megszállják a német csapatok. Az elkövetkezendő év fordulóján három hatalmas bombatámadás éri a várost. 1945. márc.31-én vonulnak be Sopronba a szovjetek. A háborút követő években a város németajkú lakosságának zömét kitelepítik. 1950-ben veszíti el Sopron megyeszékhelyi rangját. A szocializmus ideje alatt a város az ún. határsávban fekszik, csak külön engedéllyel megközelíthető. Az évek során inkább kulturális szerepe válik jelentőssé, iparát részben tudatosan visszafejlesztik. Határában húzódik a vasfüggöny, maga a város is az ún. határsávban van, rendszeresek a vonatokon, közutakon a belügyi zaklatások. A város úgy védekezik, ahogyan tud: a Soproni Ünnepi Hetek idejére kicsit szélesebbre tudja tárni kapuit, és meg tudja mutatni valóban rejtett szépségeit a látogatóknak. A rendszerváltozást követő évtizedben a város egyre inkább a vendégmunkásság és a kereskedelem helye, a bevásárló turizmus jelentősége, melyre az egész boltrendszer megépül, csak az ezredfordulóval csökken, akkor sem jelentősen.


Ábrahámhegy, Adorjánháza, Adásztevel, Ajka, Alsóörs, Apácatorna, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bakonybél, Bakonygyirót, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypéterd, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Bakonyszűcs, Bakonytamási, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonakarattya, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonhenye Balatonkenese, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Bánd, Barnag, Bazsi, Béb, Békás, Berhida, Bodorfa, Borszörcsök, Borzavár, Budapest, Csabrendek, Csajág, Csehbánya, Csesznek, Csetény, Csögle, Csopak, Csót, Dabronc, Dabrony, Dáka, Devecser, Doba, Döbrönte, Dörgicse, Dudar, Egeralja, Egyházaskesző, Eplény, Érd, Farkasgyepü, Felsőörs, Fenyőfő, Ganna, Gecse, Gic, Gógánfa, Gyepükaján, Gyöngyös, Győr, Gyulakeszi, Hajmáskér, Halimba, Hárskút, Hegyesd, Hegymagas, Herend, Hetyefő, Hidegkút, Homokbödöge, Hosztót, Iszkáz, Jásd, Kamond, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Karaköszörcsök, Kékkút, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Keszthely, Királyszentistván, Kisapáti, Kisberzseny, Kiscsősz, Kislőd, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Kővágóörs, Köveskál, Külsővat, Küngös, Kup, Lázi, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lókút, Lovas, Lovászpatona, Magyargencs, Magyarpolány, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Márkó, Megyer, Mencshely, Mezőlak, Mihályháza, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagyacsád, Nagyalásony, Nagydém, Nagyesztergár, Nagygyimót, Nagypirit, Nagytevel, Nagyvázsony, Nemesgörzsöny, Nemesgulács, Nemeshany, Nemesvámos, Nemesvita, Nemesszalók, Németbánya, Nóráp, Noszlop, Nyárád, Nyirád, Óbudavár, Olaszfalu, Oroszi, Öcs, Örvényes, Ősi, Öskü, Paloznak, Pannonhalma, Pápa, Pápadereske, Pápa-Kéttornyúlak, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápa-Tapolcafő, Pápateszér, Papkeszi, Pécsely, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pula, Pusztamiske, Raposka, Révfülöp, Rigács, Románd, Salföld, Sáska, Sikátor, Sóly, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Sopron, Sümeg, Sümegprága, Szápár, Szentantalfa, Szentbékkála, Szentgál, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szigliget, Szőc, Tagyon, Takácsi, Taliándörögd, Tapolca, Tapolca-Diszel, Tatabánya, Tés, Tihany, Tótvázsony, Tüskevár, Ugod, Ukk, Úrkút, Uzsa, Vanyola, Várkesző, Városlőd, Várpalota, Vaszar, Vászoly, Veszprém, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Veszprém-Gyulafirátót, Veszprém-Kádárta, Veszprémvarsány, Vid, Vigántpetend, Vilonya, Vinár, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalahaláp, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka, Zirc
Ennek az oldanak Ön a: 1865-ik látogatója 2005. április 27. óta.
[ Kezdő, Cégek-vállalkozások, Települések-tájegységek, Apróhirdetések, Hírek, Fórumok, Kárpátaljai települések ]
[ Referencia munkák, Kapcsolat, Webmester ]