Viadukt Idegenforgalmi és információs portál
TELEPÜLÉSEK - TÁJEGYSÉGEK
Kezdő Tájegységek Cégek-Vállalkozások Hírek Hirdetések Fórumok Kárpátalja Kapcsolat Áraink
 - Veszprém megye
 - Baranya
Komló
Pécs
Budapest
 - Fejér
Székesfehérvár
- Győr-Moson-Sopron
Győr
Pannonhalma
Sopron
 - Heves
Gyöngyös
- Komárom-Esztergom
Tata
Tatabánya
 - Pest
Érd
 - Zala
Keszthely
 - Felhívás

 - Reklám
DEBORA
Horvát tengerparti ingatlanok
Budapesti ingatlanok
Veszprém megyei ingatlanok

Szerszámgépek, kéziszerszámok értékesítése és kölcsönzése, gépjavítás.

Tekintse meg webáruházunkat:

 - Partnereink
MiMi.hu:
Minden, amit tudni akarsz.
Tematikus magyarázatok számtalan témában.
Linkweb.hu - linkgyűjtemény
Társközvetítés.hu
 - Statisztikák
freestat.hu

Tatabánya

körz. sz.: 34   ir. sz:  2800


Vállalkozások, szolgáltatók:

Faáru
Nagykereskedelem
 
Tatabánya honlapja >>>

Tatabánya a Kő-hegy lábánál, a Vértes és Gerecse hegység közötti völgyben fekszik, 94 km2-en, 14 km hosszúságban terül el. Lakosainak száma 75 ezer fő. Helyzeténél fogva forgalmi csomópont. Az M1-es Bécs-Budapest autópálya és a Bécs-Budapest vasútvonal kettészeli a várost. Tatabánya város 1947. október 10-én létesült, Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya (község) egyesítésével.
A paleolitikum óta lakott hely. A Szelim-barlangban talált leletek a későbbi homo sapiens és a neolitikum népeiről is tanúskodnak. Dózsakert területén egy késő bronzkori település nyomaira bukkantak. De megtalálhatjuk a kelták (kr.e.: 400), a rómaiak (I.sz.) és a gót, longobárd népek nyomait is. Bánhidán avar kori vaskengyelt és kopját találtak, míg Alsógallán bizonyítottan használták az avarok a VII.sz.-tól a IX.sz-ig a temetőt. Az Által-ér és a Galla-patak találkozásánál honfoglalás kori települést találtak, amely alátámaszthatja a legendát (907. július 6.), mi szerint Árpád seregei Bánhida térségében győzték le Szvatopluk morva fejedelem hadát.
A török hódoltság után elnéptelenedett vidékre csupán az tatai uradalmat 1727 óta birtokba vevő gróf Esterházy József országbíró 1733. február 4-én kelt pátense révén jöttek telepesek a Német-Római Birodalom területéről Alsógallára és Felsőgallára. Itt haladt el a Mészárosok útja, amelyen az alföldi szarvasmarhát terelték a nyugati piacok felé.
1947. október 10. Alsógalla - Felsőgalla - Bánhida - Tatabánya egyesítése. Új város születik, amelynek a teljes központját áthelyezik az Újváros városrészbe, 1950-ben lett Komárom megye székhelye, 1991-től pedig megyei jogú városi rangot kapott.
Tatabánya bányász és iparváros jellege a rendszerváltásig hangsúlyos volt, azóta a bányászat és a nehézipar minimálisra csökkent, a város gazdasági szerkezete megváltozott. Új iparágak alakultak ki a meglévő hagyományokra és szakmai kultúrára támaszkodva: elektronikai alkatrészgyártás, gépgyártás, alumínium-feldolgozás, csomagolóanyag ipar, környezetvédelmi ipar.


Ábrahámhegy, Adorjánháza, Adásztevel, Ajka, Alsóörs, Apácatorna, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bakonybél, Bakonygyirót, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypéterd, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Bakonyszűcs, Bakonytamási, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonakarattya, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonhenye Balatonkenese, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Bánd, Barnag, Bazsi, Béb, Békás, Berhida, Bodorfa, Borszörcsök, Borzavár, Budapest, Csabrendek, Csajág, Csehbánya, Csesznek, Csetény, Csögle, Csopak, Csót, Dabronc, Dabrony, Dáka, Devecser, Doba, Döbrönte, Dörgicse, Dudar, Egeralja, Egyházaskesző, Eplény, Érd, Farkasgyepü, Felsőörs, Fenyőfő, Ganna, Gecse, Gic, Gógánfa, Gyepükaján, Gyöngyös, Győr, Gyulakeszi, Hajmáskér, Halimba, Hárskút, Hegyesd, Hegymagas, Herend, Hetyefő, Hidegkút, Homokbödöge, Hosztót, Iszkáz, Jásd, Kamond, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Karaköszörcsök, Kékkút, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Keszthely, Királyszentistván, Kisapáti, Kisberzseny, Kiscsősz, Kislőd, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Kővágóörs, Köveskál, Külsővat, Küngös, Kup, Lázi, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lókút, Lovas, Lovászpatona, Magyargencs, Magyarpolány, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Márkó, Megyer, Mencshely, Mezőlak, Mihályháza, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagyacsád, Nagyalásony, Nagydém, Nagyesztergár, Nagygyimót, Nagypirit, Nagytevel, Nagyvázsony, Nemesgörzsöny, Nemesgulács, Nemeshany, Nemesvámos, Nemesvita, Nemesszalók, Németbánya, Nóráp, Noszlop, Nyárád, Nyirád, Óbudavár, Olaszfalu, Oroszi, Öcs, Örvényes, Ősi, Öskü, Paloznak, Pannonhalma, Pápa, Pápadereske, Pápa-Kéttornyúlak, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápa-Tapolcafő, Pápateszér, Papkeszi, Pécsely, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pula, Pusztamiske, Raposka, Révfülöp, Rigács, Románd, Salföld, Sáska, Sikátor, Sóly, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Sopron, Sümeg, Sümegprága, Szápár, Szentantalfa, Szentbékkála, Szentgál, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szigliget, Szőc, Tagyon, Takácsi, Taliándörögd, Tapolca, Tapolca-Diszel, Tatabánya, Tés, Tihany, Tótvázsony, Tüskevár, Ugod, Ukk, Úrkút, Uzsa, Vanyola, Várkesző, Városlőd, Várpalota, Vaszar, Vászoly, Veszprém, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Veszprém-Gyulafirátót, Veszprém-Kádárta, Veszprémvarsány, Vid, Vigántpetend, Vilonya, Vinár, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalahaláp, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka, Zirc
Ennek a lapnak Ön a: 2005-ik látogatója 2005. április 27. óta.
[ Kezdő, Cégek-vállalkozások, Települések-tájegységek, Apróhirdetések, Hírek, Fórumok, Kárpátaljai települések ]
[ Referencia munkák, Kapcsolat, Webmester ]