A régészeti kutatások során már az időszámítás előtti időkből találtak leleteket a mai város területén. Rendkívül sok anyag került elő a bronzkorból, vaskorból. Az időszámítás előtti IV. században kelták, az I-II. században rómaiak éltek területén. A népvándorlások során keleti gótok, hunok, avarok telepedtek le hosszabb-rövidebb idõre. Honfoglaló őseink már szláv településeket találtak. Veszprém neve is szláv eredetű, egyes feljegyzések szerint Bezprem (makacs, önfejű) szláv személynévből származik.
A veszprémi mondák, legendák Gizella királynénak tulajdonítják elnevezését: Bonfini írásában megörökíti, hogy a királyné „Vessz prém!“ felkiáltással a ruháján lévő nemes prémet ajándékozta a veszprémi székesegyháznak.
Más monda szerint egy didergő jobbágyasszonynak adta át bundáját ugyanezen szavakkal. A legendák szerint Szent István Veszprém közelében győzte le Koppányt, akit a mai Veszprém egyik városrészének helyén fejeztek le. A városrész is erről kapta nevét (Fejesvölgy).
Szent István király és felesége Gizella templomot építtettek és állandó tartózkodási helyüknek választották a várost. Írásos emlék 1002-bõl található Veszprém városáról. A pannonhalmi apátság alapító oklevele említést tesz a veszprémi püspökségről és a Szent Mihály templomról. Veszprémet a királynék városának hívják. Ezt Gizella királynénak köszönheti, akinek megkoronázása óta a mindenkori királynét a veszprémi püspök koronázza meg. A XIII. századtól ez a szokás törvénnyé vált. Az utolsó koronázás 1916-ban volt, amikor Zita királynét koronázta meg Hornig Károly, akkor veszprémi püspök.
Az eredetileg királyi tulajdonban lévő vár és várbirtok a XII. században egyházi kézbe került. A XIII. században a főúri harcok során megsemmisítették székesegyházát és jogi főiskoláját, amely a párizsi főiskolával egyenlő rangú volt. A XV. századra érte el újra ezt a kulturális színvonalat.
Mátyás király uralkodása során teljesedett ki fejlődése. A püspöki könyvtár rendkívül sok értékes kötettel gazdagodott a veszprémi püspök, Vetési Albert jóvoltából. A veszprémi püspökség fennhatósága csaknem az egész mai Dunántúlra kiterjedt.
A mohácsi vészt követő hatalmi harcok során fokozatosan elvesztette területeit, vezető szerepét és az egyre gyengülő veszprémi vár a XVI. század végén török kézre került. A török és a Habsburg-ház is veszélyesnek találta a veszprémi várat, ezért leromboltatták és kifosztották. Több tűzvész is pusztította az évek során házait, értékeit. A XVIII. század közepére ért el újra magasabb fejlődési szintre. A XVIII. század végén Tumler György molnárlegény által tervezett és megvalósított hidraulikus vízvezetéken keresztül jutott fel víz a várba a Séd-patakból. Fejlett kézműipara és nyomdái is fokozták hírnevét.
A '48-as szabadságharcok során nemzetőrség alakult és a honvédzászlóalj toborzása is rendkívül sikeres volt. A szabadságharc leverése ismét visszavetette Veszprém fejlődését, bár elkészült a vasútvonal az 1870-es évek elejére.
Első pályaudvara a város külterületén épült. A belvárosi pályaudvar a XX. század elejére készült el és az 1960-as években szüntették meg. A Város ipari fejlődése stagnált, inkább a régi hagyományoknak megfelelően az oktatás terén ért el magas színvonalat. A második világháború után az ipari tudományos fejlődést szorgalmazták vezetői. 1949-ben jött lére - ennek jegyében - a Veszprémi Vegyipari Egyetem.
Veszprém megyei jogú város.
Napjainkban a veszprémi egyházmegye érseki székhelye lett.
Első érseke dr. Szendi József.

Nevezetességek:
Veszprémi Vár - Vár utca korhűen felújított épületekkel, melyekben egyházi és közintézmények, valamint kiállítások kaptak helyet. (Simoga-ház, Dubniczay-ház, Tejfalusy-ház, Körmendy-ház)
A hősök kapuja felé sétálva találkozhatunk a házak falában
Nepomuki Szent Jánosszobrával, a
Fecskendőháznál (XIX. század)
Szent Flórián szobrával.
Hősök kapuja (Vármúzeum).
Tűztorony (XVIII. század, Vigyázó Torony).
Piarista templom.
Vetési kő.
Ferences templom.
Püspöki Palota.
Gizella kápolna.
Szentháromság-szobor.
Székesegyház (XVIII. század).
István király és Gizella királyné szobra.
Szent György kápolna, amely valószínűleg Magyarország legrégebbi, középkorból származó épülete.
Veszprémvölgyi monostor maradványai (Margit romok), ahol a koronázási palástot készítették Gizella királyné idejében.
Szent Katalin kolostor romjai, ahol Szent Margit (IV. Béla leánya) nevelkedett tíz éves koráig, akit apja engesztelésül ajánlott fel Istennek a tatárjárás után.
Veszprémi Völgyhíd (veszprémi jelkép).
Gyógyszertári Központ, elõtte Hügeia szobrával (Budapest u.).
Belváros - Kossuth utca igényesen felújított régi házaival és modern épületekkel, melyek közül nevezetes a sok vitát kiváltó „húszemeletes“.
Több szobor található itt:
Marton László: Történelmi allegória.
Somogyi József: Három grácia.
Marton László: Leányszobor.
Szekeres László: Térplasztika.
Evangélikus templom (XVIII. század).
Arany Oroszlán Patika.
Simonyi Zsigmond szülőháza.
A filmszínház előtti parkban található a Noé bárkája kompozíció.
Károly templom, a megyei kórház előtt. Mártírok útja (Füredi út)
Alsóvárosi temetõ.
Zsidó temetõ.
Katonai temetõ.
31-es honvéd emlékmű a Balatonalmádi felé vezető Bajcsy-Zsilinszky úton (1998. május 30-án avatták fel).
Erzsébet liget - Bakonyi Ház: A paraszti élet használati tárgyai és felszerelései.
Laczkó Dezső Múzeum, előtte Laczkó Dezső szobrával.
Veszprémi Petőfi Színház a színházkerttel.
Erzsébet királyné mellszobra a színházkerttel szemben,
mögötte a Szent Miklós templom maradványai a Kálvária-dombon.
Eötvös Károly Megyei Könyvtár.
Megyeháza (XVIII. század) - Megyei Önkormányzati Hivatal székhelye.
Veszprémi Vegyipari Egyetem épületei.
Regina Mundi Plébániatemplom.
Megyei Művelődési Központ.
Kapuvári-ház.
Téglamúzeum (az országban egyedülálló).
Régi Városháza.
Fekete Sas Gyógyszertár.
Sörház-lépcső.
Pósa-ház.
Új Városháza - Polgármesteri Hivatal székhelye.
Jókai utca - Nepomuki Szent János szobra.
Szent Anna templom (Ranolder tér).
Magyar Építőipari Múzeum (Szent István u.).
Dávidikum. Szent László templom (Völgyhíd közelében).
Margit templom (Jutasi u.).
Felújított Óváros tér a Millenniumi emlékművel.

Közeli kirándulóhelyek:
Veszprémi Állatkert.
Laczkó-forrás.

Szomszédos települések:
Nemesvámos, Hajmáskér, Szentkirályszabadja, Kádárta, Gyulafirátót, Márkó.

Megközelíthető:
Budapest felől Székesfehérvárig az M7-es úton, majd Székesfehérvártól a 8-as úton Csór község és Várpalota városon keresztül.
Győr felől a 82-es úton Écs, Ravazd, Bakonypéterd, Veszprémvarsány, Zircen át.
Pápa felől a 83-as, majd a 8-as úton Tapolcafő, Bakonyjákó, Farkasgyepű, Herend, Bánd, Márkó érintésével.

Vasútállomása a város szélén, autóbusz pályaudvara a városközpontban található.

Ábrahámhegy, Adorjánháza, Adásztevel, Ajka, Alsóörs, Apácatorna, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bakonybél, Bakonygyirót, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypéterd, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Bakonyszűcs, Bakonytamási, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonakarattya, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonhenye Balatonkenese, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Bánd, Barnag, Bazsi, Béb, Békás, Berhida, Bodorfa, Borszörcsök, Borzavár, Budapest, Csabrendek, Csajág, Csehbánya, Csesznek, Csetény, Csögle, Csopak, Csót, Dabronc, Dabrony, Dáka, Devecser, Doba, Döbrönte, Dörgicse, Dudar, Egeralja, Egyházaskesző, Eplény, Érd, Farkasgyepü, Felsőörs, Fenyőfő, Ganna, Gecse, Gic, Gógánfa, Gyepükaján, Gyöngyös, Győr, Gyulakeszi, Hajmáskér, Halimba, Hárskút, Hegyesd, Hegymagas, Herend, Hetyefő, Hidegkút, Homokbödöge, Hosztót, Iszkáz, Jásd, Kamond, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Karaköszörcsök, Kékkút, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Keszthely, Királyszentistván, Kisapáti, Kisberzseny, Kiscsősz, Kislőd, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Kővágóörs, Köveskál, Külsővat, Küngös, Kup, Lázi, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lókút, Lovas, Lovászpatona, Magyargencs, Magyarpolány, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Márkó, Megyer, Mencshely, Mezőlak, Mihályháza, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagyacsád, Nagyalásony, Nagydém, Nagyesztergár, Nagygyimót, Nagypirit, Nagytevel, Nagyvázsony, Nemesgörzsöny, Nemesgulács, Nemeshany, Nemesvámos, Nemesvita, Nemesszalók, Németbánya, Nóráp, Noszlop, Nyárád, Nyirád, Óbudavár, Olaszfalu, Oroszi, Öcs, Örvényes, Ősi, Öskü, Paloznak, Pannonhalma, Pápa, Pápadereske, Pápa-Kéttornyúlak, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápa-Tapolcafő, Pápateszér, Papkeszi, Pécsely, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pula, Pusztamiske, Raposka, Révfülöp, Rigács, Románd, Salföld, Sáska, Sikátor, Sóly, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Sopron, Sümeg, Sümegprága, Szápár, Szentantalfa, Szentbékkála, Szentgál, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szigliget, Szőc, Tagyon, Takácsi, Taliándörögd, Tapolca, Tapolca-Diszel, Tatabánya, Tés, Tihany, Tótvázsony, Tüskevár, Ugod, Ukk, Úrkút, Uzsa, Vanyola, Várkesző, Városlőd, Várpalota, Vaszar, Vászoly, Veszprém, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Veszprém-Gyulafirátót, Veszprém-Kádárta, Veszprémvarsány, Vid, Vigántpetend, Vilonya, Vinár, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalahaláp, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka, Zirc
Ennek az oldalnak Ön a: 10825-ik látogatója 2008. Április 27. óta.