Települések - tájegységek
 - Veszprém megye
 - Baranya
Komló
Pécs
Budapest
 - Fejér
Székesfehérvár
- Győr-Moson-Sopron
Győr
Pannonhalma
Sopron
 - Heves
Gyöngyös
- Komárom-Esztergom
Tata
Tatabánya
 - Pest
Albertirsa
Érd
Gödöllő
 - Zala
Felsőpáhok
Keszthely
 - Menü
 Kezdő
 Települések
 Cégek-Vállalkozások
 Hírek
 Apróhirdetések
 Fórumok
 Kárpátaljai tájak
 Kapcsolat
 Áraink
 Jelentkezés
 Munkáink
 Impresszum
 - Reklám
DEBORA
Horvát tengerparti ingatlanok
Budapesti ingatlanok
Veszprém megyei ingatlanok

Szerszámgépek, kéziszerszámok értékesítése és kölcsönzése, gépjavítás.

Tekintse meg webáruházunkat:

 - Partnereink
MiMi.hu:
Minden, amit tudni akarsz.
Tematikus magyarázatok számtalan témában.
Linkweb.hu - linkgyűjtemény
Társközvetítés.hu
 - Statisztikák
freestat.hu
 
Pécs, Baranya Megye, Minden'tudó Idegenforgalmi és információs portál

Pécs 

  Körz.sz.: 72       Ir. sz.: 7600 Saját jegyzék szerint!


A kelták több mint 2000 éve már városias településben éltek. Pécs római neve, a Sopianae is kelta eredetű. A római város, a későbbi provincia székhely már fallal körülvett település volt.
A népvándorlás viharos évszázadai után a Frank Birodalom terjesztette ki hatalmát a térség felett.
A betelepülő magyarok népes romanizált avar lakosságot találtak. Ezek a népek a magyarokkal keveredve alakították ki Pécs középkorának színes népességét.
Szent István király 1009. augusztus 23-án alapította meg a pécsi püspökséget, mely a középkorban hazánk egyik legjelentősebb egyházi székhelye volt.
Az 1064. évi tűzvész pusztított a városban. Az újjáépítésben flamand és magyar élvonalbeli mesterek jeleskedtek.
Evlia Cselebi, a híres utazó-író 1664-ben Pécset egy páratlanul fényes, templomokkal, palotákkal, kövezett utakkal épített városként említi, ahol árnyas ligetek, szőlőskertek, bőven termő gyümölcsösök közt szökőkutak csobognak, melynek vizét vezeték hozza a városba.
A 143 éves török megszállás alatt virágzó, keleti várossá alakult át Pécs, pezsgő piaccal, fedett bazárral, kávézókkal, karcsú tornyú mecsetekkel, fürdőkkel. Ez idő alatt nagy vándorlások zajlottak le, átalakult a város lakossága. A mohamedánok elfoglalták a fallal körülvett belvárost, kiszorítva onnan az őslakosságot. Ezek a mohamedánok részben törökök voltak, részben bosnyákok és albánok, illetve zsidó kereskedők. Mindezek mellett még állt a régi Pécs is, a török ugyanis meghagyta a régit, semmit sem pusztítottak el, s nem romboltak le. A város pusztulását az 1600-as évek végének háborúi, a török alóli felszabadító harcok okozták.
A városban hamar otthonra talált a reformáció. Az akkori egyetlen keresztény kézben levő templomot kezdetben közösen használták a katolikusokkal, később azonban a protestánsok kiszorították őket. Az 1600-as években az unitáriusok vették át a keresztény hívők lelki gondozását. A középkorban népszerű szerzetesrendek, a domonkosok, bencések, pálosok eltűntek a városból, de itt maradtak a ferencesek és lassan beszivárogtak a jezsuiták, akik a katolikus többséget kívánták visszaállítani.
A török alóli felszabadító háború pusztításait betetőzte az 1704. évi rácdúlás. Az újjáépítés, a város "feltámadása" az 1710-es évektől vette kezdetét.
A város fejlődését a polgárság és a földesúr közt zajló harc hátráltatta, melynek végén, 1780-ban Mária Terézia, illetve II. József császár a várost felszabadította a földesúri függőség alól. Ebben az időben Klimó György püspök hatalmas nyilvános könyvtárat hozott létre, de papírgyár, nyomda létrejötte is fűződik a nevéhez.
Az igazi fellendülés reformkorban vette kezdetét. Győrből Pécsre helyezték a jog- és a tanítóképző akadémiát, új városházát, színházat, Nemzeti Kaszinót építettek, emeletes házak épültek, hangversenyeket, fényes bálokat, kiállításokat tudományos konferenciákat rendeztek. Pécs egyre inkább a tudományos, szellemi és kulturális élet központjává kezdett válni.
Ezt a fejlődést rövid időre megszakította és visszavetette az 1848/49-es forradalom, majd az ezt követő önkényuralom, de még a kiegyezés előtt nagyarányú gazdasági fejlődés vette kezdetét. A Dunagőzhajózási Társaság (DGT) 1853-ban bevonult a pécsi szénmezőkre. Ezután sorban alakultak a gyárak, üzemek s nyomukban nagyarányú építkezések kezdődtek.
Pécs gyorsütemű fejlődése az első világháborúig tartott. A háború után a fejlődés rövid időre megtorpant, de a megszállás után ismét lassú felemelkedés következett. Rendezték a Széchenyi teret, Sétateret, megépült a műút a Mecsekre. Iskolák, templomok, európai színvonalú bérházak és családi házak épültek.
A II. világháború szerencsére megkímélte a várost. Pécs fejlődése a második világháború után más-irányú fejlődést vett: ipari jellegű várossá vált. Jelentősen fejlődött az infrastruktúra is. Látványos előrelépés történt az iskoláztatás terén is. Általános iskolák, középiskolák, szakmunkásképző iskolák mellett főiskolák, egyetemek sora nyitotta meg kapuit. A felsőfokú oktatásban résztvevők számát tekintve mára Pécs hazánk egyik legnagyobb iskolavárosa lett.
A legújabb időben, a bányák megszűnése után a város egyre inkább a kultúra városává vált.

Szomszédos települések:
Komló


Ábrahámhegy, Adorjánháza, Adásztevel, Ajka, Alsóörs, Apácatorna, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bakonybél, Bakonygyirót, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypéterd, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Bakonyszűcs, Bakonytamási, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonakarattya, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonhenye Balatonkenese, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Bánd, Barnag, Bazsi, Béb, Békás, Berhida, Bodorfa, Borszörcsök, Borzavár, Budapest, Csabrendek, Csajág, Csehbánya, Csesznek, Csetény, Csögle, Csopak, Csót, Dabronc, Dabrony, Dáka, Devecser, Doba, Döbrönte, Dörgicse, Dudar, Egeralja, Egyházaskesző, Eplény, Érd, Farkasgyepü, Felsőörs, Fenyőfő, Ganna, Gecse, Gic, Gógánfa, Gyepükaján, Gyöngyös, Győr, Gyulakeszi, Hajmáskér, Halimba, Hárskút, Hegyesd, Hegymagas, Herend, Hetyefő, Hidegkút, Homokbödöge, Hosztót, Iszkáz, Jásd, Kamond, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Karaköszörcsök, Kékkút, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Keszthely, Királyszentistván, Kisapáti, Kisberzseny, Kiscsősz, Kislőd, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Kővágóörs, Köveskál, Külsővat, Küngös, Kup, Lázi, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lókút, Lovas, Lovászpatona, Magyargencs, Magyarpolány, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Márkó, Megyer, Mencshely, Mezőlak, Mihályháza, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagyacsád, Nagyalásony, Nagydém, Nagyesztergár, Nagygyimót, Nagypirit, Nagytevel, Nagyvázsony, Nemesgörzsöny, Nemesgulács, Nemeshany, Nemesvámos, Nemesvita, Nemesszalók, Németbánya, Nóráp, Noszlop, Nyárád, Nyirád, Óbudavár, Olaszfalu, Oroszi, Öcs, Örvényes, Ősi, Öskü, Paloznak, Pannonhalma, Pápa, Pápadereske, Pápa-Kéttornyúlak, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápa-Tapolcafő, Pápateszér, Papkeszi, Pécsely, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pula, Pusztamiske, Raposka, Révfülöp, Rigács, Románd, Salföld, Sáska, Sikátor, Sóly, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Sopron, Sümeg, Sümegprága, Szápár, Szentantalfa, Szentbékkála, Szentgál, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szigliget, Szőc, Tagyon, Takácsi, Taliándörögd, Tapolca, Tapolca-Diszel, Tatabánya, Tés, Tihany, Tótvázsony, Tüskevár, Ugod, Ukk, Úrkút, Uzsa, Vanyola, Várkesző, Városlőd, Várpalota, Vaszar, Vászoly, Veszprém, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Veszprém-Gyulafirátót, Veszprém-Kádárta, Veszprémvarsány, Vid, Vigántpetend, Vilonya, Vinár, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalahaláp, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka, Zirc
Ennek az oldalnak Ön a: 1909-ik látogatója 2005. május 5. óta.
 
[ Kezdő, Cégek-vállalkozások, Települések-tájegységek, Apróhirdetések, Hírek, Fórumok, Kárpátaljai települések ]
[ Referencia munkák, Kapcsolat, Webmester ]