Települések - tájegységek
 - Veszprém megye
 - Baranya
Komló
Pécs
Budapest
 - Fejér
Székesfehérvár
- Győr-Moson-Sopron
Győr
Pannonhalma
Sopron
 - Heves
Gyöngyös
- Komárom-Esztergom
Tata
Tatabánya
 - Pest
Albertirsa
Érd
Gödöllő
 - Zala
Felsőpáhok
Keszthely
 - Menü
 Kezdő
 Települések
 Cégek-Vállalkozások
 Hírek
 Apróhirdetések
 Fórumok
 Kárpátaljai tájak
 Kapcsolat
 Áraink
 Jelentkezés
 Munkáink
 Impresszum
 - Reklám
DEBORA
Horvát tengerparti ingatlanok
Budapesti ingatlanok
Veszprém megyei ingatlanok

Szerszámgépek, kéziszerszámok értékesítése és kölcsönzése, gépjavítás.

Tekintse meg webáruházunkat:

 - Partnereink
MiMi.hu:
Minden, amit tudni akarsz.
Tematikus magyarázatok számtalan témában.
Linkweb.hu - linkgyűjtemény
Társközvetítés.hu
 - Statisztikák
freestat.hu
 
Tata, Komárom-Esztergom Megye, Minden'tudó Idegenforgalmi és információs portál

Tata

körz. sz.:34    ir. sz:  2890


Vállalkozások, szolgáltatók:

 Alpintechnika
 
Tata honlapja >>>

Tata már az őskorban is lakott volt. A rómaiak jelenlétéről is tárgyi emlékek sokasága tanúskodik. A középkor kezdetén négy templom állt a város jelenlegi területén. Ebből arra következtethetünk, hogy már abban az is jelentősebb település volt.
Várának építési munkálatai még Nagy Lajos idejébe nyúlnak vissza. A város fénykora Zsigmond és Mátyás uralkodásának idejére esett. Politikai, diplomáciai jelentősége és tekintélyének súlya ekkor európai viszonylatban is ismertté tette Tata nevét. A német-római császár, fényes uralkodók, fejedelmek és követségek találkoztak Tatán, nagy jelentőségű tárgyalások színtere volt a város. Mátyás 1465 táján a várat uralkodói pihenőhellyé alakította. II. Ulászló is szívesen időzött Tatán, s 1510-ben az országgyűlés üléseinek adott helyet a város.
A török háborúk idején a Buda és Bécs közötti vonalon, a végvárak sorában, a komáromi vár előváraként jelentős szerepet vállalt. 1529-ben került első ízben idegen kézre, aztán az évszázadok során többször is gazdát cserélt.
1605-ben a csatlakozott Bocskai szabadságharcához, de a bécsi béke után újra királyi főhatóság alá, majd a törökök kiűzését követően Habsburg fennhatóság alá került.
1705 novemberében a vár kapui megnyíltak Rákóczi serege előtt és így a város is a fejedelem oldalára állt. A szabadságharc megtorlása a várat sem kímélte (felégetésre került). Galánthai gróf Eszterházy József 1727-es birtokba lépésétől céltudatos intézkedések segítették Tata város újbóli felemelkedését. Az Eszterházyak révén megerősödött a helyi ipar, különböző céhek telepedtek meg a városban.
Kiváló érzékkel választották ki a kor vezető szakembereit, művészeit. Mikovinyi Sámuel a vadvizek elvezetésével jelentős területeket hódított meg a mezőgazdasági művelés számára, halászhatóvá tette a Nagy-tavat. Nevéhez fűződik a Cseke-tó mai arculatának kialakítása és a malmoknak vízi energiát szolgáltató patak- és - ér hálózat szabályozása is.
A város barokk formavilága Fellner Jakab építész munkásságának köszönhető. Az általa tervezett épületek mára Tata jelképeivé váltak. 1767-ben indult a majolikagyártás, amely ismét európai rangra emelte Tata hírnevét.
A XIX. század folyamán számtalan gyár, üzem létesült, s ezek mellett továbbra is működtek a város híres malmai. A századforduló éveiben élénk társasági élet folyt: 1888-tól 1913-ig kőszínház, 1867-től 1914-ig lóversenypálya várta a város polgárait.
A következő évszázad első évtizedeiben jelentősen megélénkült a vendégforgalom: a szabadtéri színpad, a kávéházak, a tavak és források vonzották a pihenni vágyó közönséget, a tehetősebbek villákat is építettek a tó partján.
A város további fejlődését segítette Tata és Tóváros évszázados különállásának megszűnése. A korábban felvetett, de a hitbizomány ellenállása miatt sokáig húzódó egyesítéshez végül is Magyary Zoltánnak sikerült 1938. július 1-i hatállyal megszereznie az akkori belügyminiszter hozzájárulását. A városnak hírnevet szerző tudós célkitűzései, városfejlesztési elképzelései a háború kitörése és a tudós halála miatt csak kis mértékben valósulhattak meg.
1945 és 1990 között Tata lélekszáma erőteljesen emelkedett. A város hagyományos építészeti és közlekedési szerkezetében nagy változások álltak be, bár nem mindig kedvező irányban. 1990 után, az állami vállalatok felosztását és privatizálását követően számos új, kis- és középvállalkozás alakult.

Nevezetességek:
Harangláb.
Vízimalmok.
Farkasházy Fischer Mór-emléktábla, amely a szülőháza falán található. Fischer Mór neve még a herendi porcelángyár kapcsán lehet ismerős.
Piarista rendház, 1767-1770 között épült, Fellner Jakab tervei szerint barokk stílusban.
Római fürdő műromjai, melyet 1801-ben alakították ki Charles Moreau tervei alapján.
Kapucinus templom, melyet Kuttner József épített, de a munkában Fellner Jakab is részt vett. Az épületnek nincs harangtornya, csak szerény huszártorony tartozik hozzá.
Kapucinus rendház, ma plébániaház. 1743-1744 között épült barokk stílusban.
Pötörke-malom. A XVIII. században épült, barokk stílusú malom az egykori tulajdonos család nevét őrzi. A Fellner Jakab által tervezett malom még a két háború között is dolgozott. Ma alkotóház és iroda.
I. világháborús emlékmű. Felsőörsi Fülöp Elemér munkája, 1926-tól Tata városáé.
Református templom. 1783-1786-ban épült. A tornyát csak 1793-ban építették. Kapuja csak a bal homlokzaton van. A copf stílusú szószék 1825-ben készült el.
Plébániatemplom, Franz Anton Pilgram és Fellner Jakab tervei szerint épült 1751-1787 között. a templom kriptájában helyezték örök nyugalomra Fellner Jakabot, Károly Ambrus hercegprímást és Eszterházy Ferenc grófot is.
A tatai vár. Jelenlegi helyén a vár első épülete a 14. század második felében épült, öt évszázad építészeti jegyeit viseli magán. 1954 óta a várban működik a Kuny Domokos Múzeum. A gyűjtemény alapját a még 1912-ben megindult múzeumszervezői munka teremtette meg. A várban több kiállítás is helyet kapott.
Cifra malom. XVI. századi eredetű, 1587-ben már állt, és 1968-ig őröltek benne.
Az egykori tatai Zsinagóga, melyenek műemlék épülete világhírű szobrok másolatainak ad otthont.
Német Nemzetiségi Néprajzi Múzeum a Nepomucenus malomban, ami 1758-ban Fellner Jakab tervei alapján épült. Az egykori vízimalom nevét a molnárok és vízenjárók védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, az épület oromfalán az ő szobra látható.
Keresztelő Szent János szobra a tó mesterséges szigetén ál,l Kovács Mária alkotása.
Szeplőtelen Mária szobor Schweiger Antal barokk stílusú alkotása 1785-ből.
Nepomuki Szent János szobra. Az 1770-ben készült barokk szobor alkotója Schweiger Antal.

Forrás: tata.hu

Szomszédos települések:
Vértesszőlős, Baj, Agostyán, Szomód, Dunaalmás, Almásfüzitő, Naszály, Grébicspuszta, Kocs, Környe.

Megközelíthető:
Budapest felöl az M1-es autópályán, vagy az 1 számú főúton.
Székesfehérvárról a 81-es úton Mór Bokod, Környe, vagy Kisbér, Nagyigmánd, Kocson keresztül.
A Balaton partról Székesfehérváron át, vagy Veszprém, Zirc, Veszprémvarsány, Kisbéren át..
Térkép :: >> ITT << ::


Ábrahámhegy, Adorjánháza, Adásztevel, Ajka, Alsóörs, Apácatorna, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bakonybél, Bakonygyirót, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypéterd, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Bakonyszűcs, Bakonytamási, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonakarattya, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonhenye Balatonkenese, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Bánd, Barnag, Bazsi, Béb, Békás, Berhida, Bodorfa, Borszörcsök, Borzavár, Budapest, Csabrendek, Csajág, Csehbánya, Csesznek, Csetény, Csögle, Csopak, Csót, Dabronc, Dabrony, Dáka, Devecser, Doba, Döbrönte, Dörgicse, Dudar, Egeralja, Egyházaskesző, Eplény, Érd, Farkasgyepü, Felsőörs, Fenyőfő, Ganna, Gecse, Gic, Gógánfa, Gyepükaján, Gyöngyös, Győr, Gyulakeszi, Hajmáskér, Halimba, Hárskút, Hegyesd, Hegymagas, Herend, Hetyefő, Hidegkút, Homokbödöge, Hosztót, Iszkáz, Jásd, Kamond, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Karaköszörcsök, Kékkút, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Keszthely, Királyszentistván, Kisapáti, Kisberzseny, Kiscsősz, Kislőd, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Kővágóörs, Köveskál, Külsővat, Küngös, Kup, Lázi, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lókút, Lovas, Lovászpatona, Magyargencs, Magyarpolány, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Márkó, Megyer, Mencshely, Mezőlak, Mihályháza, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagyacsád, Nagyalásony, Nagydém, Nagyesztergár, Nagygyimót, Nagypirit, Nagytevel, Nagyvázsony, Nemesgörzsöny, Nemesgulács, Nemeshany, Nemesvámos, Nemesvita, Nemesszalók, Németbánya, Nóráp, Noszlop, Nyárád, Nyirád, Óbudavár, Olaszfalu, Oroszi, Öcs, Örvényes, Ősi, Öskü, Paloznak, Pannonhalma, Pápa, Pápadereske, Pápa-Kéttornyúlak, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápa-Tapolcafő, Pápateszér, Papkeszi, Pécsely, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pula, Pusztamiske, Raposka, Révfülöp, Rigács, Románd, Salföld, Sáska, Sikátor, Sóly, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Sopron, Sümeg, Sümegprága, Szápár, Szentantalfa, Szentbékkála, Szentgál, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szigliget, Szőc, Tagyon, Takácsi, Taliándörögd, Tapolca, Tapolca-Diszel, Tatabánya, Tés, Tihany, Tótvázsony, Tüskevár, Ugod, Ukk, Úrkút, Uzsa, Vanyola, Várkesző, Városlőd, Várpalota, Vaszar, Vászoly, Veszprém, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Veszprém-Gyulafirátót, Veszprém-Kádárta, Veszprémvarsány, Vid, Vigántpetend, Vilonya, Vinár, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalahaláp, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka, Zirc
Ennek az oldalnak Ön a: 604-ik látogatója 2007. Március 13. óta.
 
[ Kezdő, Cégek-vállalkozások, Települések-tájegységek, Apróhirdetések, Hírek, Fórumok, Kárpátaljai települések ]
[ Referencia munkák, Kapcsolat, Webmester ]