Települések - tájegységek
 - Veszprém megye
 - Baranya
Komló
Pécs
Budapest
 - Fejér
Székesfehérvár
- Győr-Moson-Sopron
Győr
Pannonhalma
Sopron
 - Heves
Gyöngyös
- Komárom-Esztergom
Tata
Tatabánya
 - Pest
Albertirsa
Érd
Gödöllő
 - Zala
Felsőpáhok
Keszthely
 - Menü
 Kezdő
 Települések
 Cégek-Vállalkozások
 Hírek
 Apróhirdetések
 Fórumok
 Kárpátaljai tájak
 Kapcsolat
 Áraink
 Jelentkezés
 Munkáink
 Impresszum
 - Reklám
DEBORA
Horvát tengerparti ingatlanok
Budapesti ingatlanok
Veszprém megyei ingatlanok

Szerszámgépek, kéziszerszámok értékesítése és kölcsönzése, gépjavítás.

Tekintse meg webáruházunkat:

 - Partnereink
MiMi.hu:
Minden, amit tudni akarsz.
Tematikus magyarázatok számtalan témában.
Linkweb.hu - linkgyűjtemény
Társközvetítés.hu
 - Statisztikák
freestat.hu
 
Albertirsa, Pest megye

Albertirsa

körz. sz.: 53   ir. sz:  2730


Albertirsa a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező két, szorosan egymás mellé települt régi község: Alberti és Irsa 1950-ben történt közigazgatási egyesítéséből alakult.
Első okleveles említésük az 1200-as évekből származnak.
Ezek tanúsága szerint Albertit korábban Istvánfalvának, Istvánházának nevezték. IV. László király 1277-ben kiadott oklevelében a szigeti apácáknak adományozott birtok határait jelző helyek között említi az "Alberté" birtok nevét is.
Az Irsa helységnév szláv eredetű, és az ős-szláv: jelsa, olsa -magyarul égerfa jelentésű szóból származik s minden bizonnyal égerfával benőtt helyre utal. A történelemben az Irsa név legrégibb említését IV. Béla király 1258. évi oklevelében találjuk, melyben a mai Szilágysomlyó környékén végzett határjárásban az Irsa-cserjék és az Irsa-bérc nevekkel találkozunk.
Pest megyében a budai káptalan 1368. október 2-án kelt oklevele arról szól, hogy László kanonok az óbudai klarisszáknak adományozott Cegléd birtok határait megjáratta. A határjárásban Irsa neve is szerepelt. Egyes vélekedések szerint Albertihez hasonlóan Irsa is a községet évszázadokon át birtokló ősi nemesi családtól - az Irsayaktól- kapta helységnevét. Ennek ellentmondani látszik Pálóczi Mátyás országbíró 1430-ban kelt ítéletlevele, melyben az Irsán birtokkal rendelkező Nagyrévi Pál fiát, Jánost megkülönböztetésként a birtoka után Irsaynak nevezi. Az Irsayak 1444-ig visszavezetett családfáján is ettől az időponttól kezdődően követhetjük nyomon ezen a családi néven a községet évszázadokon át birtokló nemesi család történetét.
Sem Alberti, sem Irsa nem rendelkezik városalapító oklevéllel, ezért az 1200-1300-as években kelt oklevelek adatait a lakott településekre utaló első hiteles forrásként kell elfogadni, s ezek alapján Albertirsa településtörténetét a fenti időpontoktól kezdődően lehet számítani.
A falutörténet második fejezete a 150 éves török hódoltság után történt újjátelepítéssel kezdődött. Egyháztörténeti leírásokból tudjuk, hogy ebben az Váracskay András elsőként hívott felvidéki telepeseket a gazdátlanul hagyott puszták benépesítésére. Mellette a korábbi birtokokat visszaszerző Irsayak és több más, a Felvidékről származó kisebb nemes is itt szerzett birtokot, és a magukkal hozott magyar-szlovák jobbágyokkal együtt népesítették ujjá az elhagyott Alberti-Irsát.
Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay meghívására 1711. szeptember 29-én 24 szekérrel felvidékről tótok érkeztek
A kedvező természetföldrajzi adottság alapozta meg és szabta ki a község későbbi fejlődésének a további irányvonalát is. Helyzetéből adódóan Albertirsa bekapcsolódhatott a közlekedési főutak országos hálózatába. Az 1847. szeptember 1-én megnyitott Pest-Szolnok-i vasúttal a község közelebb került a fővároshoz, míg a környező falvakkal összekötő közutak révén Albertirsa a környék kisipari és kiskereskedelmi központjává vált. 1950. őszén leszerelték a Pesti ú. és a Vasút ú. találkozásánál régóta olvasható Alberti-Irsa határjelző névtáblákat, majd kiemelték helyükről a régi községhatárokat jelölő hatalmas terméskő oszlopokat, ezzel is jelezve a két régi község egybeolvadását. Ezt megelőzően már 1936-ban is kezdeményezték az akkori államigazgatási vezetők a két község közigazgatási egyesítését. A település 1950. szeptember 6-a viseli az ALBERTIRSA nevet.
Albertirsa belterülete a községközpont területére és további három lakóterületi egységre, valamint üdülőterületre oszlik.
Városi rangot 2003-ban kapott.

Nevezetességek:
Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén a XVIII. Századból, tt született Tessedik Sámuel
Barokk stílusú Római katolikus templom Irsa terültén 1764-ből
Klasszicista stílusú Zsinagóga az egykori Irsa terültén
Szeleczky-Szapáry kastély
Református templom Irsa területén
Albertirsai Gyógyfürdő
A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező magasfeszültségű villamos áram fogadóállomása.

Megközelítése:
Közúton a 4-es főúton; vonattal a Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonalon.



Ábrahámhegy, Adorjánháza, Adásztevel, Ajka, Alsóörs, Apácatorna, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bakonybél, Bakonygyirót, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypéterd, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Bakonyszűcs, Bakonytamási, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonakarattya, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonhenye Balatonkenese, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Bánd, Barnag, Bazsi, Béb, Békás, Berhida, Bodorfa, Borszörcsök, Borzavár, Budapest, Csabrendek, Csajág, Csehbánya, Csesznek, Csetény, Csögle, Csopak, Csót, Dabronc, Dabrony, Dáka, Devecser, Doba, Döbrönte, Dörgicse, Dudar, Egeralja, Egyházaskesző, Eplény, Érd, Farkasgyepü, Felsőörs, Felsőpáhok, Fenyőfő, Ganna, Gecse, Gic, Gógánfa, Gyepükaján, Gyöngyös, Győr, Gyulakeszi, Hajmáskér, Halimba, Hárskút, Hegyesd, Hegymagas, Herend, Hetyefő, Hidegkút, Homokbödöge, Hosztót, Iszkáz, Jásd, Kamond, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Karaköszörcsök, Kékkút, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Keszthely, Királyszentistván, Kisapáti, Kisberzseny, Kiscsősz, Kislőd, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Kővágóörs, Köveskál, Külsővat, Küngös, Kup, Lázi, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lókút, Lovas, Lovászpatona, Magyargencs, Magyarpolány, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Márkó, Megyer, Mencshely, Mezőlak, Mihályháza, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagyacsád, Nagyalásony, Nagydém, Nagyesztergár, Nagygyimót, Nagypirit, Nagytevel, Nagyvázsony, Nemesgörzsöny, Nemesgulács, Nemeshany, Nemesvámos, Nemesvita, Nemesszalók, Németbánya, Nóráp, Noszlop, Nyárád, Nyirád, Óbudavár, Olaszfalu, Oroszi, Öcs, Örvényes, Ősi, Öskü, Paloznak, Pannonhalma, Pápa, Pápadereske, Pápa-Kéttornyúlak, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápa-Tapolcafő, Pápateszér, Papkeszi, Pécsely, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pula, Pusztamiske, Raposka, Révfülöp, Rigács, Románd, Salföld, Sáska, Sikátor, Sóly, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Sopron, Sümeg, Sümegprága, Szápár, Szentantalfa, Szentbékkála, Szentgál, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szigliget, Szőc, Tagyon, Takácsi, Taliándörögd, Tapolca, Tapolca-Diszel, Tatabánya, Tés, Tihany, Tótvázsony, Tüskevár, Ugod, Ukk, Úrkút, Uzsa, Vanyola, Várkesző, Városlőd, Várpalota, Vaszar, Vászoly, Veszprém, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Veszprém-Gyulafirátót, Veszprém-Kádárta, Veszprémvarsány, Vid, Vigántpetend, Vilonya, Vinár, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalahaláp, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka, Zirc
Ennek a lapnak Ön a: 592-ik látogatója 2010. Január 21. óta.
 
[ Kezdő, Cégek-vállalkozások, Települések-tájegységek, Apróhirdetések, Hírek, Fórumok, Kárpátaljai települések ]
[ Referencia munkák, Kapcsolat, Webmester ]