Települések - tájegységek
 - Veszprém megye
 - Baranya
Komló
Pécs
Budapest
 - Fejér
Székesfehérvár
- Győr-Moson-Sopron
Győr
Pannonhalma
Sopron
 - Heves
Gyöngyös
- Komárom-Esztergom
Tata
Tatabánya
 - Pest
Albertirsa
Érd
Gödöllő
 - Zala
Felsőpáhok
Keszthely
 - Menü
 Kezdő
 Települések
 Cégek-Vállalkozások
 Hírek
 Apróhirdetések
 Fórumok
 Kárpátaljai tájak
 Kapcsolat
 Áraink
 Jelentkezés
 Munkáink
 Impresszum
 - Reklám
DEBORA
Horvát tengerparti ingatlanok
Budapesti ingatlanok
Veszprém megyei ingatlanok

Szerszámgépek, kéziszerszámok értékesítése és kölcsönzése, gépjavítás.

Tekintse meg webáruházunkat:

 - Partnereink
MiMi.hu:
Minden, amit tudni akarsz.
Tematikus magyarázatok számtalan témában.
Linkweb.hu - linkgyűjtemény
Társközvetítés.hu
 - Statisztikák
freestat.hu
 
Érd Pest megye

Érd

körz. sz.: 23   ir. sz:  2030


Vállalkozások, szolgáltatók:

Parketta
Érd város honlapja >>>
 

Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. Bizonyítja ezt a neandervölgyi ősember vadásztelepe, valamint bronzkori földvár nyomai, továbbá a Százhalombatta felé található kora-vaskori halomsírmező.
A római korra az óvárosi Római út, hajdani légiók által járt hadiút (limes) emlékeztet. Északon Campona (Nagytétény), délen Matrica (Szászhalombatta) között feküdt.
Érd mai közigazgatási területét véve alapul, területünkön a honfoglalást követően több falu is kialakult. A török időkben ezek közül több elpusztult, elnéptelenedett. Egy részükön vagy közelükben később nagybirtokosaink majorságokat létesítettek.
Érd folyamatosan - bár nemzetiségét tekintve változó - lakott magja a mai Óváros volt. Érd első okleveles említése 1243-ból ismert. E szerint Tádé fia János Érd faluban lévő birtokrészét a hozzátartozó szigetnek felével együtt eladta Mihály veszprémi comesnek (ispánnak). Más oklevelekből kiderül. hogy Érden ezen családokon kívül volt még birtoka az ócsai apátságnak, a királyi erdőőröknek és a királyi fegyvernököknek (fegyvergyárfoknak). Egy 1278. évi oklevél szerint a fegyver-nökök földje ekkor már lakatlan volt. mígnem a Mihály ispán utódainak számító Berki család szerezte meg. Ez a Dunától távolabbi terület vált a XX. századi Parkváros magjává.
1526-ban válik Érd és kastélya országos hírű hellyé. II. Lajos király a közelgő török had elé vonulva az ősi hadiúton kb. 3 ezer fős kis seregével először. A mohácsi csatát követően a törökök nem vették rögtön birtokba Érdet, csak Székesfehérvár bevétele ( 1543) után kapcsolták a budai szandzsákhoz. A híres dunamenti hadiút és Buda védelmére kis palánkvárat építettek. Ez többször elpusztult, de újra felépítették. A XVII. században kibővítették és dzsámit is emeltek benne. A török uralom felszámolásának hadi eseményeiben Érd csatahelyként is fontos szerepet játszott, 1684. július 22-én itt verték szét Lotharingiai Károly szövetséges erői Musztafa pasa seregét.
A 15 éves háborúban mind Érd, mind Berki elnéptelenedett. A magyar lakosság helyére feltételezések szerint 1630 körül a török elnyomás elől menekülő délszlávok költöztek. Zömük Szarajevó környéki bosnyák, bunyevác, dalmát, horvát volt, jóllehet a helyi lakosság őket is rácoknak nevezte, akárcsak a szerbeket. A XVIII. században "svábok" és szlovákok is települtek Érdre.
A török uralom utáni újjáépítésben a Szapáry, majd az Illésházy család játszott meghatározó szerepet. Illésházy János 1774ben toronnyal bővítette a Szent Mihály templomot majd emeletet húzatott az új plébániaházra. A templomkertet szobrokkal, keresztekkel ékesítette.
Elkészíttette Szent Walburga szobrát és az újjáépített kastélyban egy kis kápolnát alakíttatott ki. 1776-ban kapott Érd ismét mezővárosi rangot.
Illésházy István (1762-1838) Érdnek országos vásártartási jogot szerzett.
1848-ban Sina György báró majd fia, Sina Simon tulajdonába került. Sina Simon halála után lánya, Anasztázia gróf Wimpffen Viktorral kötött házasságot, így Érdet a sváb származású Wimpffen család birtokolta. A Wimpffenek után 1911-ben a Károlyi grófok voltak Érd legnagyobb földbirtokosai. A kastély 1920-ban a katolikus egyház kezébe került. Jezsuita papnevelő (noviciátus), 1928-tól vizitációs apácazárda, 1940-től a front ideérkeztéig pedig az ország első KALOT-népfőiskolája működött falai között. A Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága által működtetett iskolában gazdasági, faluvezető-képző és népi kulturális tanfolyamokat tartották. A kastélyt a háborúban hadikórházként használták, majd hosszú ideig gazdátlanul kallódott s végül a pótolhatatlan műemléki értéket 1971-ben lebontásra ítélték.
Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család fokozatosan felparcellázta itteni birtokrészét. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése jött létre.
Érden hagyományosan jellemző gazdasági ág volt a szőlőtermelés és a juhtartás Ez az 1870-es, 80-as évek filoxérajárványai következtében lehanyatlott, helyére az őszibarack-termesztés lépett. Megmaradt emlékei az óvárosi Gyorma (Mélyút) falába vájt lyukpincék. A juhászat színtereit, a XVIII-XIX. századi majorokat mára lebontották. Jelentősebb gyáripar nem alakult ki, csak a hagyományos malomipar és a téglagyártás fejlődött tovább.
A városias jellegű központ kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként is szolgáló épület-együttes létesítésével és ma is folytatódik a Budai úti üzletsor folyamatos bővítésével.

Nevezetességek:
II. Lajos emlékmű
Az egykori Sina-kastély helye és szűkebb környezete
KALOT népfőiskola emlékmű
Szent Mihály templom (műemlék)
Szent Mihály templom kertje
Plébánia (műemlék)
Érd-ófalu elbontott dézsmaháza, temploma, kolostora
Artézi kút
Árvízjelző tábla
Minaret
Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozáliakápolna
Szenvedő Krisztus kálváriakápolna
Barokk kőkeresztek
Kutyavár



Ábrahámhegy, Adorjánháza, Adásztevel, Ajka, Alsóörs, Apácatorna, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Bakonybél, Bakonygyirót, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypéterd, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Bakonyszűcs, Bakonytamási, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonakarattya, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonhenye Balatonkenese, Balatonrendes, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Bánd, Barnag, Bazsi, Béb, Békás, Berhida, Bodorfa, Borszörcsök, Borzavár, Budapest, Csabrendek, Csajág, Csehbánya, Csesznek, Csetény, Csögle, Csopak, Csót, Dabronc, Dabrony, Dáka, Devecser, Doba, Döbrönte, Dörgicse, Dudar, Egeralja, Egyházaskesző, Eplény, Érd, Farkasgyepü, Felsőörs, Felsőpáhok, Fenyőfő, Ganna, Gecse, Gic, Gógánfa, Gyepükaján, Gyöngyös, Győr, Gyulakeszi, Hajmáskér, Halimba, Hárskút, Hegyesd, Hegymagas, Herend, Hetyefő, Hidegkút, Homokbödöge, Hosztót, Iszkáz, Jásd, Kamond, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Karaköszörcsök, Kékkút, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Keszthely, Királyszentistván, Kisapáti, Kisberzseny, Kiscsősz, Kislőd, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Kővágóörs, Köveskál, Külsővat, Küngös, Kup, Lázi, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lókút, Lovas, Lovászpatona, Magyargencs, Magyarpolány, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Márkó, Megyer, Mencshely, Mezőlak, Mihályháza, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagyacsád, Nagyalásony, Nagydém, Nagyesztergár, Nagygyimót, Nagypirit, Nagytevel, Nagyvázsony, Nemesgörzsöny, Nemesgulács, Nemeshany, Nemesvámos, Nemesvita, Nemesszalók, Németbánya, Nóráp, Noszlop, Nyárád, Nyirád, Óbudavár, Olaszfalu, Oroszi, Öcs, Örvényes, Ősi, Öskü, Paloznak, Pannonhalma, Pápa, Pápadereske, Pápa-Kéttornyúlak, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápa-Tapolcafő, Pápateszér, Papkeszi, Pécsely, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pula, Pusztamiske, Raposka, Révfülöp, Rigács, Románd, Salföld, Sáska, Sikátor, Sóly, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Sopron, Sümeg, Sümegprága, Szápár, Szentantalfa, Szentbékkála, Szentgál, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szigliget, Szőc, Tagyon, Takácsi, Taliándörögd, Tapolca, Tapolca-Diszel, Tatabánya, Tés, Tihany, Tótvázsony, Tüskevár, Ugod, Ukk, Úrkút, Uzsa, Vanyola, Várkesző, Városlőd, Várpalota, Vaszar, Vászoly, Veszprém, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Veszprém-Gyulafirátót, Veszprém-Kádárta, Veszprémvarsány, Vid, Vigántpetend, Vilonya, Vinár, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalahaláp, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka, Zirc
Ennek a lapnak Ön a: 528-ik látogatója 2007. December 04. óta.
 
[ Kezdő, Cégek-vállalkozások, Települések-tájegységek, Apróhirdetések, Hírek, Fórumok, Kárpátaljai települések ]
[ Referencia munkák, Kapcsolat, Webmester ]